Neuroplaszticitás: hogyan változik az agy, és mire nem képes

Hogyan működik?

1973-ban Tim Bliss és a norvég fiziológus Terje Lømo altatott nyulak hippokampuszában ingerelt egy idegpályát: 18 állatból 15-nél a válasz utána 30 perctől 10 óráig felerősödve maradt. Ez a hosszú távú potenciáció, egy kapcsolat, amely azért erősödik meg, mert használták. A plaszticitásnak négy formája van: szinaptikus (jól igazolt), szerkezeti (felnőtteknél kimutatott), sérülés utáni funkcionális átrendeződés (gyermekkorban a leghatékonyabb) és a felnőttkori idegsejtképződés (embernél vitatott).

A bizonyíték felnőtteknél: a londoni taxisok

A londoni taxisoknak a „the Knowledge” nevű vizsgához az egész város utcahálózatát be kell magolniuk. Katherine Woollett és Eleanor Maguire négy éven át követte a jelölteket: akik levizsgáztak, azoknál nőtt a szürkeállomány a hátsó hippokampuszban; akik megbuktak, és a kontrollcsoportnál semmilyen szerkezeti változás nem mutatkozott. A szerzők szerint átlagos IQ-jú felnőttekről volt szó.

Új idegsejtek felnőttkorban?

A Karolinska Intézet egyik csoportja 2013-ban napi mintegy 700 új idegsejtet becsült hippokampuszonként. 2018-ban Shawn Sorrells és munkatársai 18–77 éves felnőtteknél nem találtak fiatal idegsejteket, Maura Boldrini csoportja viszont ezreket talált 14 és 79 év között. Az új idegsejt jelölői olyan éretlen sejtekben is megjelennek, amelyek nem újonnan keletkeztek. Őszintén összefoglalva: lehetséges, de nem bizonyított.

Agytorna, életkor és IQ

Daniel Simons és hat szerzőtársa 2016-ban átnézte az összes tanulmányt, amelyre a vezető agytorna-cégek hivatkoznak: sok bizonyíték a gyakorolt feladatokban való javulásra, és kevés a távoli feladatokra vagy a hétköznapokra. A plaszticitás kora gyermekkorban a legnagyobb, és nem mindig előnyös: a maladaptív forma szerepet játszik a krónikus fájdalomban és a fantomérzésekben. Az IQ-t emelő tapasztalat legjobban mért példája az iskola: Stuart Ritchie és Elliot Tucker-Drob több mint 600 000 ember adatai alapján további iskolaévenként 1–5 IQ-pontot becsül.

Bővebben: hogyan növelhető az IQ, fluid és kristályos intelligencia, hogyan működnek az IQ-tesztek. A szomszédos mítoszok — a bal és jobb agyféltekés emberek és a tanulási stílusok — nem álltak ki a közvetlen próbát.

Hatókör és korlátok

Ez az oldal tájékoztató jellegű; nem orvosi tanács, diagnózis vagy rehabilitációs terv. Stroke vagy agysérülés után kövesse saját kezelőcsapatát. IQ-tesztünk nem méri az agy egészségét vagy plaszticitását.

Az IQ Revealed nem áll kapcsolatban a National Library of Medicine-nel, a Karolinska Intézettel, a University of Californiával vagy az oldalon említett bármely egyetemmel, folyóirattal vagy kutatóval, és azok nem támogatják. Források: StatPearls (NCBI), Bliss és Lømo (1973), Woollett és Maguire (2011), Spalding és mtsai (2013), Sorrells és mtsai (2018), Boldrini és mtsai (2018), Simons és mtsai (2016), Ritchie és Tucker-Drob (2018).