Stroop-teszt: mi a Stroop-hatás, és mit mér?

Stroop 1935-ös kísérletei

A második kísérletben 100 hallgató 100 színes négyzet színét (átlagosan 63,3 másodperc) és 100 ellentmondó színnév tintaszínét (110,3 másodperc) nevezte meg — 74 százalékkal lassabban. Fordítva a hatás alig jelent meg: a rossz színnel nyomtatott színnevek felolvasása csak 2,3 másodperccel tartott tovább. Nyolc nap gyakorlás csökkentette a zavaró hatást, de nem szüntette meg. Az olvasás a gyorsabb, begyakorlottabb út; amikor a két út ütközik, az automatikus választ fékezni kell. Ezért a Stroop a szelektív figyelem és a végrehajtó funkciók gátló összetevőjének klasszikus példája.

Hogyan zajlik a teszt

Charles Golden változatában (1978) három lapon számolják, hány tételt nevez meg valaki helyesen 45 másodperc alatt: feketével nyomtatott színnevek, színfoltok és a szín-szó lap, ahol a tinta színét kell mondani. Más változatok időt és hibát mérnek. Az eredményt életkor és iskolázottság szerinti normákhoz kell mérni: egy 1856 egészséges felnőttel végzett holland vizsgálatban az időket erősen befolyásolta az életkor, a nem és az iskolázottság. Az idősebbek minden lapon lassabbak, és egy 1998-as metaanalízis szerint a konfliktuslapon mutatott többletlassulásuk főként a feldolgozási sebesség általános csökkenéséből fakad.

Stroop-teszt és IQ

Friedman, Miyake és munkatársaik 2006-ban azt találták, hogy a gátlás és a váltás csak kis mértékben és nem szignifikánsan függ össze az intelligenciával, a munkamemória frissítése viszont erősen. A Zürichi Egyetem 2018-as vizsgálatában tizenegy gátlási feladat külön-külön megbízható volt, de egymással gyengén korrelált, a cardiffi kutatók pedig hét klasszikus feladatnál, köztük a Stroopnál, 0 és 0,82 közötti teszt-reteszt megbízhatóságot találtak, a legtöbbnél meglepően alacsonyat. A gyors Stroop-idő tehát jó interferenciakontrollt jelent, nem magas IQ-t; a g-faktort sokkal közvetlenebbül mérik az olyan tesztek, mint a Raven-mátrixok.

ADHD és érzelmi Stroop

Az Utrechti Egyetem 2007-es metaanalízise a szokásos különbségpontszámmal átlagosan 0,24 szórásnyi eltérést talált az ADHD-s és a kontrollcsoportok között, arányszámmal pedig 19 vizsgálatban következetesen nagyobb interferenciát. Ezek csoportátlagok: sok ADHD-s ember eredménye normális, és a teszt nem alkalmas az ADHD diagnosztizálására. Az érzelmi Stroopban a szavak valamilyen aggodalomhoz kapcsolódnak; egy 1996-os áttekintés szerint a betegek gyakran lassabban nevezik meg a saját állapotukhoz kötődő szavak színét — kutatási eszköz, nem diagnosztikai teszt.

Stroop-teszt online és erről az oldalról

Az ingyenes online változatok jól megmutatják a hatást, de többnyire kattintással kell felelni, nem hangosan, és nincsenek normáik. A gyakorlás ezt a feladatot gyorsítja, az intelligencia növekedésére nincs bizonyíték. Az IQ Revealed tesztje 40 saját gondolkodási feladatból áll; nem Stroop-teszt, nem használ Stroop-anyagot, nem méri az interferenciakontrollt és nem állít fel diagnózist. A színtévesztés, az olvasási nehézségek és egyes gyógyszerek szintén befolyásolják a Stroop-eredményt. A tesztet egy adott személynél csak képzett szakember veheti fel és értelmezheti; ha a figyelmed vagy a memóriád miatt aggódsz, az első lépés az orvos. Tesztünk 18 év feletti felnőtteknek szól. Lásd még: Wisconsin kártyaszortírozási teszt.

Az IQ Revealed nem áll kapcsolatban a Stroop-teszt egyik változatának, a Raven-mátrixoknak vagy a Wisconsin Card Sorting Testnek a kiadóival, sem az említett kutatókkal és intézményekkel, és ezek nem hagyták jóvá. A tesztneveket csak azonosításra használjuk.