A g-faktor (általános intelligencia): mi ez, Spearman és az IQ
A g-faktor, vagyis az általános intelligencia az, ami a nagyon különböző gondolkodási tesztek eredményeiben közös. Aki erős szókincsben, gyakran a számsorokban, alakzatokban és emlékezeti feladatokban is az átlag fölött teljesít. Charles Spearman 1904-ben írta le ezt a mintázatot, és a közös részt g-nek nevezte. Az IQ-tesztek ennek becslésére készülnek; hogy mi hozza létre, arról ma is vita folyik — és az egyik legismertebb válasz magyar kutatótól származik.
Spearman kéttényezős elmélete
Spearman 1904-ben gyerekek iskolai jegyeit vetette össze egyszerű érzékelési próbákkal, és arra jutott, hogy a szellemi tevékenység minden ágában van egy közös alapfunkció, emellett minden feladatnak megvannak a saját elemei: egy általános faktor (g) és feladatonként egy specifikus faktor (s). Azt, hogy minden teszt pozitívan korrelál a többivel, a szakirodalom positive manifold néven ismeri — Kovács és Conway az intelligenciakutatás legtöbbször megismételt eredményének nevezi.
A g a mai modellekben
John Carroll 1993-ban több mint 460 adatállományt elemzett újra, és háromrétegű, hierarchikus modellt javasolt: alul sok szűk képesség, középen néhány széles — például a fluid és kristályos intelligencia vagy a térlátás —, a csúcson pedig az általános faktor. Azt, hogy egy altest milyen erősen függ össze g-vel, g-telítettségnek (g loading) nevezik. Bővebben: hogyan működnek az IQ-tesztek.
Két alternatív magyarázat
A mintázat maga nem vitatott, az oka igen. Folyamatátfedés: Kovács Kristóf és Andrew Conway (Psychological Inquiry, 2016) szerint a tesztek közös végrehajtó folyamatokat vesznek igénybe — azokat, amelyeket a munkamemória-kutatás ír le —, és ezek átfedéséből jön létre az általános faktor. Mutualizmus: Han van der Maas és munkatársai (Amszterdami Egyetem, 2006) megmutatták, hogy a mintázat akkor is kialakulhat, ha külön képességek a fejlődés során erősítik egymást, egyetlen g nélkül.
Az iskolázás egy 2018-as metaanalízis szerint (több mint 600 000 fő) iskolaévenként kb. 1–5 IQ-ponttal növeli az eredményeket, de egy 1091 fős, 11 és 70 éves korban tesztelt mintán ez a javulás specifikus készségeken keresztül jelent meg, nem g-n keresztül. Lásd még: az intelligencia típusai.
Az oldal hatóköre
Az oldal általánosan foglalja össze a publikált kutatásokat. Tesztünk a gondolkodást méri, nem ad g-faktor-pontszámot, és mint minden egyedi teszt, becslés.
Az IQ Revealed nem kapcsolódik az említett kutatókhoz, egyetemekhez, kiadókhoz vagy folyóiratokhoz, és azok nem támogatják. A nevek csak a bemutatott munkák azonosítására szolgálnak.
Gyakori kérdések a g-faktorról
Mi a g-faktor?
Aki egyféle gondolkodási feladatban jól teljesít, általában a többiben is: szókincs, számsorok, alakzatok, emlékezet. A g-faktor (az angol 'general', azaz általános szóból) annak statisztikai összegzése, ami mindezekben a tesztekben közös. Charles Spearman írta le 1904-ben. Mintázat a pontszámokban, nem egy agyi terület.
Mit mond a folyamatátfedési elmélet?
Kovács Kristóf és Andrew Conway 2016-os elmélete szerint a tesztek általános végrehajtó (exekutív) folyamatokat és szűkebb, feladatspecifikus folyamatokat is igénybe vesznek. A végrehajtó folyamatok sok tesztben átfedésben jelennek meg, és ebből az átfedésből adódik az általános faktor — anélkül, hogy g egyetlen képesség volna.
Ugyanaz a g-faktor, mint az IQ?
Nem, de szorosan összefüggenek. A g-faktort sok teszt korrelációiból becsülik; az IQ egy adott tesztcsomag pontszáma. A sok altesztből számolt teljes IQ a g leggyakoribb gyakorlati becslése; egy rövid, egyféle feladatból álló teszt pontatlanabbul becsli.
Mit mér a tesztünk
IQ-tesztünk a gondolkodást, következtetést méri; külön g-faktor-pontszámot nem ad. A teszt kitöltése ingyenes; a teljes jelentés pontszámmal és percentilissel a tagsághoz tartozik.
IQ-teszt indítása