Logikai-matematikai intelligencia: mit jelent és mit mutat a kutatás?

A logikai-matematikai intelligencia a logikus gondolkodás, a számokkal és elvont összefüggésekkel való munka és a problémák rendszeres vizsgálatának képessége. Howard Gardner hét eredeti intelligenciájának egyike, és mind közül ez áll a legközelebb ahhoz, amit az IQ-tesztek mérnek. Amikor közvetlenül vizsgálták, nagyrészt más néven futó általános intelligenciának bizonyult.

Jellemzők és eredet

Gardner 1983-ban a Frames of Mind című könyvében a matematikus, a logikus és a tudós intelligenciájaként írta le, Jean Piaget-nak a gyermeki logikus gondolkodás fejlődéséről szóló munkáira támaszkodva. Jellemzők: kedveli a számrejtvényeket és logikai feladványokat, gyorsan észreveszi a szabályokat, tudni akarja, miért működik valami, könnyen számol fejben, lépésekben és kategóriákban gondolkodik. Ezek példák, nem teszt. Magyarországon ennek a tehetségnek nagy hagyománya van: a KöMaL 1894 óta közöl versenyfeladatokat középiskolásoknak, és Erdős Pál a 20. század egyik legtermékenyebb matematikusa lett. A többi intelligencia, például a nyelvi intelligencia, az intelligenciatípusok között szerepel.

Mit mutat a kutatás?

A közvetlen vizsgálat: Beth Visser, Michael Ashton és Philip Vernon 2006-ban 200 felnőttnek adott intelligenciánként két feladatot, valamint egy általános értelmi képességtesztet (Wonderlic Personnel Test). Ehhez az intelligenciához egy gondolkodási feladatot (30 szöveges feladat 10 perc alatt, ahol csak azt kell eldönteni, milyen műveletek kellenek) és egy sebességi feladatot (120 egyszerű művelet négy perc alatt) választottak. A gondolkodási feladat 0,70-es vagy nagyobb töltéssel kapcsolódott a közös tényezőhöz, a g-faktorhoz, és az összes feladat közül ez korrelált legerősebben az általános intelligenciateszttel. A sebességi feladat töltése csak 0,20–0,39 volt. A g nélkül a kettő még 0,15-tel korrelált — szignifikánsan, de nagyjából fele annyira, mint a szóbeli feladatok (0,29). A résztvevők saját számolási képességükről adott becslése mindkét feladattal összefüggött.

A matematika nem nyelv: Marie Amalric és Stanislas Dehaene 2016-ban hivatásos matematikusokat vizsgált agyi képalkotással. Az algebrai, analízisbeli, geometriai és topológiai állítások mindkét agyféltekében homloklebenyi, fali lebenyi és alsó halántéklebenyi hálózatot aktiváltak, a nyelvi területeket viszont nem. Evelina Fedorenko és Rosemary Varley áttekintése (2016) globális afáziás, szinte beszéd nélküli emberekről számol be, akik ennek ellenére tudnak összeadni, kivonni és logikai feladatokat megoldani.

Összegzés: a matematikai képesség valódi, és saját rendszere van az agyban, de a matematikai gondolkodás tesztje általános intelligenciatesztként viselkedik — nem független intelligenciaként, ahogy az elmélet állítja. A gyakorlás azt fejleszti, amit gyakorol; azt, hogy a gondolkodtató játékok emelnék az IQ-t, nem igazolták (lásd: okosabbá tesz-e a sakk?).

Erről az oldalról

Az IQ-tesztek ennek az intelligenciának nagy részét mérik (számsorok, mennyiségi gondolkodás, szabályok mintákban), de a matematikai tudást és a tudományos jártasságot nem. Az oldal publikált kutatásokat foglal össze általános tájékoztatásként; a 2006-os adatok a szerző teljes szakdolgozatából származnak. Semmi itt nem értékel diszkalkuliát, tanulási nehézséget vagy betegséget — ezekkel orvoshoz, pedagógushoz vagy nevelési tanácsadóhoz érdemes fordulni. Az IQ Revealed tesztje 40 saját feladatból álló online gondolkodási teszt 18 év feletti felnőtteknek, nem klinikai vizsgálat. Az IQ Revealed nem áll kapcsolatban Howard Gardnerrel, az Educational Testing Service-szel (a két számolási feladat kiadójával), a Wonderlic Personnel Test kiadójával, a KöMaL-lal vagy a többi említett kutatóval, egyetemmel, folyóirattal és kiadvánnyal.

Gyakori kérdések a logikai-matematikai intelligenciáról

Mi a logikai-matematikai intelligencia?

A logikai-matematikai intelligencia a logikus gondolkodás, a számokkal és elvont összefüggésekkel való munka és a problémák rendszeres vizsgálatának képessége. Howard Gardner többszörös intelligencia-elméletének hét eredeti intelligenciája közé tartozik, amelyet a Frames of Mind (1983) című könyvében mutatott be. Gardner példái a matematikusok, a logikusok és a tudósok.

Ugyanaz-e a logikai-matematikai intelligencia, mint az IQ?

Nem ugyanaz, de nagyon közel áll hozzá. Gardner elméletének legközvetlenebb vizsgálatában egy aritmetikai gondolkodási feladat volt az egyik a két, általános intelligenciával legszorosabban összefüggő feladat közül. Az általános tényező kivonása után a két számolási feladatnak már kevés közös része maradt (maradék korreláció 0,15) — fele annyi, mint a szóbeli feladatoknak.

Fejleszthető-e a logikai-matematikai intelligencia?

A matematikai tudás és készség tanítással és gyakorlással fejlődik; a gyors fejszámolás a gyakorlástól, a munkamemóriától és a tempótól is függ. Nincs jó bizonyíték arra, hogy logikai játékok vagy agytréning-alkalmazások magát az általános intelligenciát növelnék.

Milyen erős a logikus gondolkodása?

IQ-tesztünk kitöltése ingyenes, és körülbelül 25 percet vesz igénybe. A teljes jelentés — pontszám, percentilis és eredmények gondolkodási területenként — a tagság része.

IQ-teszt indítása

Kapcsolódó cikkek