Barnum-hatás: miért tűnnek találónak a homályos leírások?

Forer kísérlete

1948-ban Bertram Forer pszichológus 39 pszichológushallgatóval töltetett ki egy kérdőívet. Utána mindenki kapott egy állítólag a saját válaszaiból készült személyiségleírást, és 0-tól (nagyon rossz) 5-ig (kiváló) értékelte a pontosságát.

Mindenki ugyanazt a 13 mondatot kapta, amelyet Forer egy újságosnál vett asztrológiai könyvből állított össze. Az átlagos értékelés nagyjából 4,3 volt az 5-ből. Az, hogy egy leírás igaznak tűnik az olvasónak, szinte semmit sem mond a mögötte álló tesztről.

Miért „Barnum”?

A nevet Paul Meehl adta 1956-ban, amikor bírálta a szinte minden betegre illő állításokkal teli pszichológiai jelentéseket, és Barnum-leírásoknak nevezte őket P. T. Barnum cirkuszi vállalkozó után, aki mindenkinek kínálni akart valamit.

Mitől lesz meggyőző egy leírás?

• Úgy tűnik, rólad szól. Minél inkább hiszi valaki, hogy a szöveg neki szól, annál találóbbnak érzi.
• Hízelgés. A kedvező leírásokat könnyebben elfogadjuk, mint a kedvezőtleneket.
• A teszt látszata. A kérdőívből vagy születési horoszkópból származó profil nagyobb súlyú.
• Alig számít, ki adja át. 1963-ban a hallgatók ugyanazt a profilt ugyanolyan jónak értékelték, akár pszichológus, akár egy diáktárs adta át.

A többit az emlékezet végzi: a találatokra emlékszünk, a tévedéseket elfelejtjük, ugyanúgy, mint a megerősítési torzításnál.

A Barnum-hatás és az asztrológia

Egy 1985-ben a Nature folyóiratban megjelent kettős vak vizsgálatban asztrológusoknak kellett születési horoszkópokat párosítaniuk az emberek személyiségprofiljaihoz. Nem teljesítettek jobban a véletlennél. A Barnum-hatás megmagyarázza, miért tűnik a horoszkóp mégis találónak.

A szó is számít. A 2005. január–februári 224-es különleges Eurobarométerben a magyarok 45%-a tartotta tudományosnak az asztrológiát; a minta másik felénél, amelyet a „horoszkópokról” kérdeztek, ez 23% volt. Az EU25 átlaga 41% és 13%.

A Barnum-hatás és a személyiségtesztek

Minden személyiségjelentés ki van téve neki, a jók is, mert a ráismerés érzése az olvasótól jön. A „tökéletesen leír” ezért gyenge bizonyíték, akár a népszerű 16 típusos tesztekről, akár a saját személyiségfelmérésünkről van szó. Jobb kérdések:

• Tévedhetett volna rólam az eredmény?
• Egy barátom eredménye ugyanolyan jól leír engem?
• Ha néhány hét múlva megismétlem a tesztet, ugyanaz lesz az eredmény?
• Van-e pontszám egy viszonyítási csoporthoz képest, hibahatárral?

Erről az oldalról

Ez az oldal közzétett kutatásokat foglal össze általános tájékoztatásként, és nem pszichológiai tanácsadás. Az IQ Revealed IQ-tesztje 40 saját feladatból álló online gondolkodási teszt 18 év feletti felnőtteknek; a Barnum-hatást nem méri. Olvasd el, hogyan működnek az IQ-tesztek. Az IQ Revealed nem áll kapcsolatban az említett kutatókkal, folyóiratokkal vagy intézményekkel, az Európai Bizottsággal, sem a 16Personalities, a NERIS Analytics Limited és a The Myers-Briggs Company cégekkel; a 16Personalities® és az MBTI® tulajdonosaik védjegyei. Források: Forer (1949), Meehl (1956), Ulrich, Stachnik & Stainton (1963), Dickson & Kelly (1985), Carlson (1985), Special Eurobarometer 224 (2005).