Afantázia (aphantasia): mi ez, és összefügg-e az IQ-val?

Mi az afantázia?

Kérjen meg valakit, hogy képzelje el a bejárati ajtaját: a legtöbben valami képszerűt látnak, halványat vagy élénket. Az afantáziás ember semmit sem lát. A tudás megvan — az ajtó zöld, és sárgaréz kilincse van —, de nincs belső kép, amelyről leolvashatná.

Francis Galton már 1880-ban észrevette, hogy vannak, akik egyáltalán nem számolnak be belső képekről. A téma ezután több mint egy évszázadra elfeledődött, míg Adam Zeman brit neurológus és munkatársai 2015-ben a Cortex folyóiratban nevet nem adtak neki. Magyarországon a nemzetközi aphantasia alakra többen keresnek rá, mint a magyar afantázia formára; a kettő ugyanazt jelenti.

• Veleszületett: belső képek soha nem voltak. Ez a gyakori forma, erről szólnak az alábbi vizsgálatok.
• Szerzett: a képesség agysérülés vagy betegség után tűnt el — ez orvosra tartozik.
• Álmok: az afantáziások többsége mégis képekben álmodik; ami hiányzik, az az ébren, szándékosan felidézett kép.

Mennyire gyakori?

A leggondosabb becslés egy 2022-es vizsgálatból származik, amely a korábbi számok egyik hibáját akarta elkerülni: önként főleg azok jelentkeztek, akik már gyanították magukon az afantáziát. Ezért két független, egyenként 502 fős csoportot vizsgáltak, egyetemistákat és interneten toborzott felnőtteket. Az eredmény 4,2% és 3,6%, összesen 3,9%, nemek közötti különbség nélkül. A keringő 1–4 százalékos számok főként abban különböznek, hol húzzák meg a határt.

Hogyan bizonyítják a kutatók, hogy valódi?

Az alapeszköz David Marks 1973-as VVIQ kérdőíve (Vividness of Visual Imagery Questionnaire): 16 tétel, mindegyik 1-től (semmilyen kép) 5-ig (olyan élénk, mint a valódi látás) pontozva, vagyis 16–80 pont. A határértéket minden vizsgálat maga választja meg, és egy 2024-es szisztematikus áttekintés egységesebb kritériumokat sürgetett.

Két laboratóriumi módszer attól függetlenül igazolja a jelenséget, amit a résztvevők mondanak. Egy 2018-as vizsgálatban a két szem más-más mintázatot látott; általában az előzőleg elképzelt mintázat kerekedik gyakrabban felül — az afantáziásoknál ez a hatás szinte teljesen elmaradt. Egy 2022-es vizsgálatban a pupilla, amely a legtöbb embernél már egy erős fény puszta elképzelésére is kissé összeszűkül, az afantáziásoknál nem reagált, a valódi fényre viszont normálisan.

Afantázia és IQ

Egyetlen publikált vizsgálat sem mutatta ki, hogy az afantáziások magasabb vagy alacsonyabb pontszámot érnének el az intelligenciateszteken. A kiemelkedő intelligencia képzete egy 2020-as kérdőíves vizsgálatra megy vissza, amelyben mintegy 2000 afantáziás vett részt, és akik gyakrabban dolgoztak természettudományos és matematikai pályán. Valódi eredmény egy nagy önkéntes csoportról — csakhogy IQ-tesztet senki sem töltött ki benne.

Ahol a képességeket közvetlenül mérték, a különbségek kicsik, és inkább a gyorsaságot érintik, mint a pontosságot. Egy 2022-es vizsgálat 20 afantáziást és 20 nem afantáziást hasonlított össze, életkor és IQ szerint párosítva: a memóriában, a tervezésben és a mentális forgatásban nem volt pontosságbeli különbség; lassabb válaszok csak a legnehezebb tervezési feladatoknál, forgatásnál pedig csak a belső képek nélküli alcsoportban. Fontos részlet: mivel a csoportokat IQ szerint párosították, éppen ez a vizsgálat nem tudja megmondani, eltérne-e az IQ-juk. Ezt a kérdést egyszerűen még nem tesztelték.

Okkal kételkedhetünk abban is, hogy a képek annyira segítenék a gondolkodást, mint hinnénk. 2002-es kísérletekben a könnyen elképzelhető viszonyokra épülő következtetési feladatokat lassabban oldották meg, mint a térbeli vagy elvont feladatokat. Az IQ-tesztek főként elvont viszonyokra kérdeznek rá — hogy milyenekre, azt a dedukcióról és indukcióról szóló cikkünk magyarázza el.

Amire az afantázia valóban hatni látszik

• Saját élet emlékei: kevésbé élénkek és részletesek, inkább tudottak, mint újraéltek.
• Kinézet kontra elhelyezkedés: hogy a dolgok hogyan néztek ki, gyengébben marad meg; hol voltak, ugyanolyan jól.
• Arcok: az arcfelismerési nehézséget gyakrabban említik.
• Autisztikus vonások: egy kis laboratóriumi csoportban gyakrabban említették — összefüggés, nem az autizmus egyik formája.

A skála másik végén a hiperfantázia áll: a látáshoz szinte fogható élénkségű belső képek. Akiknél ez jelen van, gyakrabban dolgoznak kreatív pályán, és részletesebben emlékeznek az életükre, a szokásos memóriateszteken viszont ugyanúgy teljesítenek. Az olyan technikák, mint a memóriapalota, éppen a belső képekre épülnek; az ellenkező végletet mítoszként a fotografikus memória képviseli.

Az oldal hatóköre

Ez az oldal általánosságban mutatja be a publikált kutatásokat. Nem diagnosztikai eszköz és nem önértékelés. IQ-tesztünk a következtetést méri; nem méri a belső képeket, nem tudja kimutatni vagy kizárni az afantáziát, és az eredményed semmit sem mond a lelki szemedről. Ha a képesség korábban megvolt és eltűnt, különösen sérülés vagy betegség után, fordulj orvoshoz.

Az IQ Revealed nem áll kapcsolatban a VVIQ szerzőivel vagy kiadóival, az említett egyetemekkel és folyóiratokkal, az Amerikai Pszichiátriai Társasággal (a DSM-5-TR kiadójával) vagy az Egészségügyi Világszervezettel (a BNO-11 kiadójával), és azok nem támogatják. A neveket csak annak leírására használjuk, amire vonatkoznak.