Tudatelmélet és mentalizáció: mi ez, a Sally–Anne-teszt és fejlődése
A tudatelmélet (theory of mind) annak a képessége, hogy megértsük: másoknak saját hiedelmeik, vágyaik, szándékaik és érzéseik vannak, amelyek eltérhetnek a miénktől, sőt a tényektől is. Ennek köszönhetően tudjuk előre, hogy egy barátnőnk ott keresi a kulcsait, ahová tette, és nem ott, ahová valaki a távollétében átrakta. Magyarul gyakran a mentalizáció szót használják hasonló értelemben. A gyerekek többsége három- és ötéves kor között, óvodás korban teljesíti a klasszikus próbát.
Mentalizáció és tudatelmélet
Patrick Luyten és a magyar születésű Peter Fonagy (Fonagy Péter) a mentalizációt úgy határozza meg, mint azt a képességet, hogy önmagunkat és másokat belső állapotok — érzések, vágyak, attitűdök és célok — alapján értjük meg. A mentalizáció a kötődéskutatásból és a pszichoterápiából ered, és a saját élmények megértését is magában foglalja; a tudatelmélet a fejlődés- és kognitív pszichológia fogalma, amelyet többnyire azzal mérnek, mit gondol a másik. A saját gondolkodásra irányulva metakogníció a neve.
Mit jelent a fogalom?
Mások gondolatait nem látjuk, abból következtetünk rájuk, amit mondanak, tesznek és láthattak. A kifejezés David Premack és Guy Woodruff főemlőskutatók 1978-as cikkéből ered, amely azt kérdezte, van-e a csimpánznak tudatelmélete. Gyakran megkülönböztetik a kognitív (mit tud, hisz, akar a másik) és az affektív (mit érez) oldalt. Lásd még: interperszonális intelligencia.
A téves vélekedés feladat
1983-ban Heinz Wimmer és Josef Perner azt javasolta, vizsgálják meg, meg tudja-e jósolni a gyerek valakinek a viselkedését, akinek a vélekedése téves. A legismertebb változat a Sally–Anne-teszt (1985):
- Sally a kosarába teszi a golyót, és kimegy.
- Anne átteszi a golyót a saját dobozába.
- Sally visszajön. Hol fogja keresni?
A „dobozban” válasz csak azt mondja meg, hol van valójában a golyó. A „kosárban” válasz azt mutatja, hogy a gyerek érti Sally téves vélekedését.
Mikor fejlődik ki?
Henry Wellman és munkatársai 178 vizsgálatot összesítettek: óvodás korban a gyerekek a véletlen szint alatti teljesítményről a fölöttire váltanak, minden vizsgált országban. Wellman és David Liu 75 gyereken állandó sorrendet mutatott ki: előbb annak megértése, hogy az emberek mást akarnak, aztán hogy mást hisznek, hogy aki nem látta, nem tudja, majd a téves vélekedés, végül hogy lehet egyet érezni és mást mutatni. Lásd még: Piaget fejlődési szakaszai.
Tudatelmélet és IQ
Felnőtteknél gyakori a „Reading the Mind in the Eyes” teszt: csak a szem környéke látszik, és négy szó közül kell választani. Egy 18 vizsgálatot összesítő metaanalízis (Peñuelas-Calvo és mtsai, 2019) szerint az összehasonlító csoportokban az eredmény a teljes IQ-tól, a verbális IQ-tól és az életkortól függött — a „töprengő” és a „gyanakvó” közötti választáshoz gazdag érzelmi szókincs kell. Lásd még: EQ vs IQ.
Tudatelmélet és autizmus
Az 1985-ös vizsgálat szerint az autista gyerekekből hiányzik a tudatelmélet. Ez ma erősen vitatott: Gernsbacher és Yergeau (2019) meg nem ismételhető eredményekre és olyan feladatokra mutat rá, amelyek sem egymással, sem a valódi társas helyzetekkel nem függnek össze. Damian Milton „kettős empátia problémája” kölcsönösnek írja le az autista és nem autista emberek közötti félreértéseket. Egy adott személlyel kapcsolatos kérdés olyan szakemberre tartozik, aki őt megvizsgálta.
Erről az oldalról
Az oldal publikált kutatásokat foglal össze tájékoztató céllal, és senkit nem értékel. Az IQ Revealed teszt 40 saját feladatból álló online gondolkodási teszt 18 év feletti felnőtteknek: nem méri a tudatelméletet vagy a mentalizációt, nem tudja megállapítani vagy kizárni az autizmust vagy más állapotot, és nem klinikai vizsgálat. Az IQ Revealed nem áll kapcsolatban az Autism Research Centre-rel, az említett tesztek szerzőivel, sem az említett kutatókkal, egyetemekkel és folyóiratokkal; a tesztnevek csak azonosításra szolgálnak.
Gyakori kérdések a tudatelméletről
Mi a tudatelmélet (theory of mind)?
A tudatelmélet annak megértése, hogy másoknak saját hiedelmeik, vágyaik, szándékaik és érzéseik vannak, amelyek eltérhetnek a miénktől, sőt a valóságtól is, és ennek felhasználása mások viselkedésének magyarázatára és előrejelzésére. Azért „elmélet”, mert mások elméjét nem látjuk: következtetünk rá.
Mi a különbség a mentalizáció és a tudatelmélet között?
A két fogalom nagyrészt átfedi egymást. Patrick Luyten és Peter Fonagy a mentalizációt úgy írja le, mint azt a képességet, hogy önmagunkat és másokat belső állapotok — érzések, vágyak, attitűdök, célok — alapján értjük meg. A mentalizáció a kötődéskutatásban és a terápiában elterjedt, és kifejezetten a saját gondolatokra is vonatkozik; a tudatelmélet a fejlődéslélektan fogalma.
Hány éves korban alakul ki a tudatelmélet?
A klasszikus téves vélekedés feladatokban a hároméves gyerekek többsége rosszul, az ötévesek többsége jól válaszol. Egy 178 vizsgálatot összesítő metaanalízis ezt az átmenetet óvodás korban találta meg, minden vizsgált országban és feladatváltozatban.
Hiányzik-e az autista emberekből a tudatelmélet?
Ez az állítás sokáig nagy hatású volt, ma azonban erősen vitatott. Morton Ann Gernsbacher és Melanie Yergeau 2019-es áttekintése szerint az adatok nem mutatnak specifikus vagy általános elmaradást az autista embereknél ezekben a feladatokban, és az állítást empirikusan kétségesnek és ártalmasnak nevezi.
Te hol állsz?
IQ-tesztünk kitöltése ingyenes, és körülbelül 25 percig tart. A teljes jelentés — pontszám, percentilis és eredmények gondolkodási területenként — a tagság része.
IQ-teszt indítása