Flynn-hatás (Flynn effect): miért nőtt az IQ, és miért csökken
A Flynn-hatás (angolul Flynn effect) az IQ-tesztek átlagos eredményének emelkedése nemzedékről nemzedékre — a 20. század nagy részében évtizedenként nagyjából 3 pont. James Flynn 1984-ben kimutatta, hogy az amerikaiak 46 év alatt 13,8 pontot javítottak. Azóta az emelkedés lassult, több országban pedig megfordult. A legjobb bizonyítékok szerint az emelkedés és a csökkenés is a környezetből ered, nem a génekből.
Mi a Flynn-hatás?
Az IQ-teszteket úgy normálják, hogy egy referenciacsoport átlaga 100 legyen; a kiadók időről időre új mintát vizsgálnak, és frissítik a normákat. Flynn ezeket az egymást követő mintákat vetette össze, és azt találta, hogy a Stanford-Binet és a Wechsler-tesztek minden normázása 1932 és 1978 között magasabbra tette a mércét, mint az előző. 1987-ben 14 ország adatait gyűjtötte össze: egyetlen nemzedék alatt 5–25 pontos emelkedést talált. A közölt átlag csak az újranormálás miatt maradt 100 — lásd átlagos IQ.
Mekkora volt az emelkedés?
A legnagyobb összegzés egy 2015-ös metaanalízis az 1909–2013 közötti időszakról: 271 független minta, közel 4 millió ember 31 országból. Becsült éves emelkedés: fluid gondolkodás 0,41 pont, térbeli képesség 0,30, teljes IQ 0,28, kristályos képesség (szókincs, tudás) 0,21. A felnőttek jobban javultak, mint a gyerekek, az utóbbi évtizedekben pedig kisebb lett az emelkedés. A különbségről: fluid és kristályos intelligencia.
A fordított Flynn-hatás
A legtisztább adatok Norvégiából származnak, ahol a legtöbb fiatal férfi ugyanazt a tesztet töltötte ki a sorozáson. Az eredmények az 1962 és 1975 között születetteknél emelkedtek, az 1975 után születetteknél csökkentek — az 1975-ös és 1991-es évjárat között évente nagyjából 0,23 ponttal. A döntő pont: a vizsgálat fiútestvéreket hasonlított össze, és az emelkedés, a fordulópont és a csökkenés ugyanazokon a családokon belül jelentkezik. Ez kizárja azt a népszerű magyarázatot, hogy a csökkenést a kevésbé intelligens szülők több gyereke okozná.
Az okok
- Hosszabb és jobb oktatás, több ember számára.
- Jobb táplálkozás és egészség, kevesebb gyermekkori fertőzés.
- Kisebb családok, több figyelem gyerekenként.
- Elvontabb hétköznapok: osztályozás, feltételezéseken alapuló gondolkodás, szimbólumok használata.
Hogyan változhat ilyen gyorsan valami, ami olyan erősen öröklődik, mint az IQ? William Dickens és Flynn 2001-es modellje megmutatja, hogyan erősíti egymást a környezet és a képesség. Bővebben: genetikai-e az intelligencia?
Mit jelent ez a pontszámodra?
Egy régi normájú teszt olyan népességhez hasonlít, amely gyengébben teljesített a mainál, így a pontszámod túl magas lesz. Egy 2014-es, 285 vizsgálatot átfogó metaanalízis ezt a túlbecslést évtizedenként 2,31 pontra tette — a Stanford-Binet és a Wechsler-tesztek modern változatainál nagyjából 2,9-re. A helyes kérdés mindig: kihez képest, és mikor? Lásd hogyan működnek az IQ-tesztek.
Hatókör és megjegyzések
Ez az oldal közzétett kutatásokat ismertet általánosságban. A népességi trendek különböző időpontokban vizsgált csoportokat írnak le, és semmit sem mondanak egy adott ember képességeiről. Tesztünk a következtetést méri; nem hasonlítja össze a nemzedékedet egy másikkal.
Az IQ Revealed nem áll kapcsolatban az oldalon említett kutatókkal, egyetemekkel, folyóiratokkal, kiadókkal vagy tesztkiadókkal — a Stanford-Binet és a Wechsler-tesztek kiadóit is beleértve —, és azok nem támogatják. A nevek csak a bemutatott munkák azonosítására szolgálnak.
Gyakori kérdések a Flynn-hatásról
Mi a Flynn-hatás röviden?
A Flynn-hatás az IQ-tesztek átlagos eredményének emelkedése nemzedékről nemzedékre, a 20. század során mérve — jellemzően évtizedenként nagyjából 3 IQ-pont. Nevét az új-zélandi kutatóról, James Flynnről kapta. Mivel a teszteket újranormálják, hogy az átlag 100 maradjon, az emelkedés akkor látszik, ha valaki régi normájú tesztet tölt ki.
Létezik még a Flynn-hatás?
Országonként eltér. Egy 2015-ös metaanalízis, amely 31 ország közel 4 millió résztvevőjét fogta át, azt találta, hogy az emelkedés az utóbbi évtizedekben kisebb lett. Norvégiában a sorkatonai teszt eredményei az 1975-ig született férfiaknál nőttek, utána csökkentek — ez a fordított Flynn-hatás.
Mi okozza a Flynn-hatást?
Egyetlen okot nem igazoltak, de az adatok a környezetre utalnak, nem a génekre: a változás túl gyors ahhoz, hogy genetikai legyen. A fő magyarázatok: hosszabb és jobb oktatás, jobb táplálkozás és egészség, kisebb családok, valamint több elvont gondolkodást igénylő hétköznapok.
Butulunk?
Az adatok ezt nem mutatják. Ahol az eredmények csökkennek, ott a csökkenés kicsi — Norvégiában nagyjából évtizedenként 2 pont az 1975 után született férfiaknál —, és jóval kisebb, mint a korábbi emelkedés. A norvég vizsgálat a csökkenést ugyanazon család fiútestvérei között is kimutatta, ami környezeti változásra utal.
Amit a tesztünk mér: a következtetés
Az IQ-tesztünk a következtetést méri, és a teszt saját normacsoportjához hasonlít — nem egy másik nemzedékhez. A kitöltése ingyenes, és körülbelül 25 percet vesz igénybe; a teljes jelentés — pontszám, percentilis és területenkénti eredmény — a tagsághoz tartozik.
IQ-teszt indítása